KezdőlapHazai ízekGasztroTejfogyasztás – hogyan lehet fenntarthatóbb?

Tejfogyasztás – hogyan lehet fenntarthatóbb?

Bár megoszlanak a vélemények arról, hogy egészséges-e az állati tej fogyasztása, mégis világszerte hatalmas igény van a különböző tejtermékekre. Nem kívánunk magyarázatot adni arra az evolúciós kérdésre, vajon emésztőrendszerünk tényleg nincs-e felkészülve az állati tejre, de ettől függetlenül még tudunk tenni a fenntarthatóbb tejfogyasztásért.

Az Európai Unió éves tejtermelése 2018-ban 168,4 millió tonna volt, ami majdnem 50 százalékkal több, mint közel 60 évvel ezelőtt. Ugyanakkor Európa lakossága csupán 22 százalékban növekedett ez idő alatt. A tejet a termelőktől messzire szállítják, majd literenként külön dobozba csomagolják, utána ismét szállítás következik az üzletekbe. Végül a vásárló pár nap alatt elfogyasztja és a kukában landol a doboza.

Azonnal látszik, mennyire nem fenntartható ilyen formában ez az iparág. Arról nem is beszélve, hogy az így előállított tej ízetlen, drága a fogyasztónak, ezzel együtt pedig a kistermelők is kiszolgáltatott helyzetben vannak a felvásárlási árak miatt.

Újrapalackok, tejautomaták

Az elmúlt évtizedben a tejtermelők azonban Európa-szerte elkezdték megszervezni, hogy a tejet közvetlenül a fogyasztóhoz juttassák el. Ami mindenki számára csak előnyös, hiszen nyer rajta a fogyasztó – jó minőségű és olcsóbb terméket -, jó a termelőnek és jó a környezet számára is. Sok országban elterjedtek az úgynevezett tejautomaták, ahonnan a vásárló minőségi tehéntejet tudott venni közvetlenül egy közeli termelőtől, ráadásul az újra és újra felhasználható üvegébe vagy palackjába tölthette azt.

Magyarországon 2012 és 2018 között a tejtermelés és a tejfogyasztás is emelkedő tendenciát mutatott. 2016-ban az egy főre jutó éves fogyasztás tejegyenértékben – vagyis az összes termék fogyasztása tejliterre nézve – 164 liter volt. Ez 53 liter tej, 13,5 liter tejföl, kefir és joghurt, 7,6kg sajt és túró, továbbá 1,7kg vaj volt termékekre lebontva.

Körülbelül tíz éve itthon is elterjedtek a tejautomaták, illetve a tejesautók, amelyek szintén friss, kezeletlen tehéntejet szállítanak közvetlenül a termelőtől a fogyasztónak. A nyiregyhaza.hu 2020-as cikke szerint a tejautomaták népszerűsége sajnos az utóbbi két évben lecsökkent, az üzemeltetők szerint ennek oka az, hogy a vásárlók kényelmi szempontok miatt visszatértek a bolti tejekhez, illetve azóta „kiöregedett” egy generáció.

Tejtermékek házilag: joghurt, tejföl, kefír

Azon szerencsések, akik vidéken élnek és többé-kevésbé önellátásra rendezkedtek be, bátran belevághatnak a tehén- vagy kecsketartásba, biztosítva a család számára a tejet és a különböző tejtermékeket. Otthoni tartásra ideális szarvasmarha fajta például a magyar tarka. Naponta körülbelül 10-12 liter tejet ad le, amelynek zsírtartalma 4% körül van.

A nagy többség viszont természetesen nem tud otthon tejelő állatokat tartani, így számukra nagyszerű megoldás közvetlenül akár kistermelőktől – néhány tehenes gazdáktól, kecsketartótól – venni, vagy a fent említett tejautomaták használata, illetve a településeket járó tejesautók, ahonnan saját üvegbe vásárolhatják a friss tehéntejet.

A boltokban kapható kisebb-nagyobb kiszerelésű joghurt, kefir, tejföl dobozai is rengeteget szemetet termelnek, hiszen alig egy-két kanál után már dobhatjuk is el a kis pohárkákat. Ha házi tejet veszünk, nagyon egyszerűen elkészíthetjük magunknak a különböző tejtermékeket. Egy éjszaka alatt kitűnő joghurtot kapunk egy liter tej és egy kis doboz élőflórás joghurt segítségével – később már a kész termékünket használjuk a beoltáshoz. Hasonló módon házi tejfölt is készíthetünk. A kész joghurtot ízesíthetjük szintén saját lekvárral vagy szörppel, kitűnő és sokkal egészségesebb alternatívája a boltban kapható gyümölcsös készítményeknek. A kefir előállítása már kicsit időigényesebb, és szükségünk lesz speciális élesztőgombákhoz is, de mindezekkel együtt sem bonyolult folyamat.

Boldogok a sajtkészítők

A bolti, kisebb kiszerelésű, előre csomagolt sajtokat sokan vásárolják. Pedig a sok műanyag csomagolás semmiképpen sem a fenntarthatóságot szolgálja. Ha mindenképpen kedvező árú terméket veszünk, tegyük azt minél nagyobb kiszerelésben. Amit otthon feldarabolva a mélyhűtőben tárolhatunk a fogyasztásig, ám ha tehetjük, vásároljunk inkább a közelben található termelőktől, sajtkészítőktől.

Újrapalackok, tejautomaták

Az elmúlt évtizedben a tejtermelők azonban Európa-szerte elkezdték megszervezni, hogy a tejet közvetlenül a fogyasztóhoz juttassák el. Ami mindenki számára csak előnyös, hiszen nyer rajta a fogyasztó – jó minőségű és olcsóbb terméket -, jó a termelőnek és jó a környezet számára is. Sok országban elterjedtek az úgynevezett tejautomaták, ahonnan a vásárló minőségi tehéntejet tudott venni közvetlenül egy közeli termelőtől, ráadásul az újra és újra felhasználható üvegébe vagy palackjába tölthette azt.

Magyarországon 2012 és 2018 között a tejtermelés és a tejfogyasztás is emelkedő tendenciát mutatott. 2016-ban az egy főre jutó éves fogyasztás tejegyenértékben – vagyis az összes termék fogyasztása tejliterre nézve – 164 liter volt. Ez 53 liter tej, 13,5 liter tejföl, kefir és joghurt, 7,6kg sajt és túró, továbbá 1,7kg vaj volt termékekre lebontva.

Körülbelül tíz éve itthon is elterjedtek a tejautomaták, illetve a tejesautók, amelyek szintén friss, kezeletlen tehéntejet szállítanak közvetlenül a termelőtől a fogyasztónak. A nyiregyhaza.hu 2020-as cikke szerint a tejautomaták népszerűsége sajnos az utóbbi két évben lecsökkent, az üzemeltetők szerint ennek oka az, hogy a vásárlók kényelmi szempontok miatt visszatértek a bolti tejekhez, illetve azóta „kiöregedett” egy generáció.

Tejtermékek házilag: joghurt, tejföl, kefír

Azon szerencsések, akik vidéken élnek és többé-kevésbé önellátásra rendezkedtek be, bátran belevághatnak a tehén- vagy kecsketartásba, biztosítva a család számára a tejet és a különböző tejtermékeket. Otthoni tartásra ideális szarvasmarha fajta például a magyar tarka. Naponta körülbelül 10-12 liter tejet ad le, amelynek zsírtartalma 4% körül van.

A nagy többség viszont természetesen nem tud otthon tejelő állatokat tartani, így számukra nagyszerű megoldás közvetlenül akár kistermelőktől – néhány tehenes gazdáktól, kecsketartótól – venni, vagy a fent említett tejautomaták használata, illetve a településeket járó tejesautók, ahonnan saját üvegbe vásárolhatják a friss tehéntejet.

A boltokban kapható kisebb-nagyobb kiszerelésű joghurt, kefir, tejföl dobozai is rengeteget szemetet termelnek, hiszen alig egy-két kanál után már dobhatjuk is el a kis pohárkákat. Ha házi tejet veszünk, nagyon egyszerűen elkészíthetjük magunknak a különböző tejtermékeket. Egy éjszaka alatt kitűnő joghurtot kapunk egy liter tej és egy kis doboz élőflórás joghurt segítségével – később már a kész termékünket használjuk a beoltáshoz. Hasonló módon házi tejfölt is készíthetünk. A kész joghurtot ízesíthetjük szintén saját lekvárral vagy szörppel, kitűnő és sokkal egészségesebb alternatívája a boltban kapható gyümölcsös készítményeknek. A kefir előállítása már kicsit időigényesebb, és szükségünk lesz speciális élesztőgombákhoz is, de mindezekkel együtt sem bonyolult folyamat.

tej
Joghurt otthoni készítéséhez házi tejen kívül nincs szükségünk másra
tej

A kiskunfélegyházi Gallpesi Kecsketenyészet tulaja, Galló János elmondta, hogy bár családi gazdaságuk már 25 éve foglalkozik fejős állatokkal és tejtermékekkel, de ő is úgy látja, hogy az utóbbi években egyre nagyobb a vásárlók érdeklődése a háztáji termékek iránt. Egyre több termelői piac nyílik, ahol a termékek választéka is szélesedik. Gazdaságukban bár csupán 80-100 állattal foglalkoznak, mégis fontos, hogy különböző termékeket állítsanak elő, mind tehén, mind kecsketejből. Helyi vásárlóik már megszokták, hogy saját edényeikbe, üvegjeikbe kérik a vajat, sajtokat.

Bármilyen tejtermék esetében érdemes tehát közvetlenül a termelőtől vásárolni, illetve amit csak tudunk, otthon elkészíteni. Így máris sokat tettünk a fenntartható életért.

greendex.hu

Ajánló