KezdőlapAgrárvilágNövényIntegrált gyümölcstermesztés gyakorlati alapokon

Integrált gyümölcstermesztés gyakorlati alapokon

Nemcsak a szántóföldi növénytermesztés, hanem a gyümölcstermesztés is, egyre újabb és újabb technológiákat von be a termesztésbe, annak érdekében, hogy maximális technológiai fegyelem mellett, olyan terméket állítson elő, a piac számára, melyet gazdaságosan, és mindenekelőtt környezetkímélő módon termel meg.

Az egyik ilyen technológia, az integrált gyümölcstermesztés, mely során a termesztés-technológiai elemeket, oly módon alkalmazzuk, hogy az mind ökológiai, mind ökonómiai szempontból optimális legyen.

A telepítést megelőzően, meg kell győződnünk arról, hogy az adott parcella alkalmas-e, a termesztésre, mély fekvésű, fagyzugos területek nem vonhatóak be a telepítésbe. Fontos a szélirány figyelembe vétele a sorok tervezésekor, mert a könnyen felszáradó lombozat nem kedvez a kórokozók fertőzésének.

A következő fontos rész a talajtípusnak, és a termőtájnak megfelelő szaporítóanyag, (alany-nemes) használat, melyet a termesztési cél meghatározás követ. A termesztési cél nagymértékben befolyásolja az ültetvény szerkezetét, a művelés, betakarítás módját.

A hagyományos gyümölcstermesztéssel ellentétben, az integrált gyümölcstermesztés során már a telepítést megelőzően is, talajmintavételre alapozott tápanyag-utánpótlást végzünk, ezt feltöltő trágyázásnak nevezzük.

A telepítést követően az elsődleges célunk, a növény igényeihez mért tápanyagutánpótlás, okszerű talajművelés, továbbá optimális termőegyensúly fenntartás a fitotechnikai munkák elvégzésével, illetve célzott növényvédelmi beavatkozás a kártevők, kórokozók ellen.

A termesztett növény a benne rejlő genetikai potenciált, csak megfelelő homeosztázis esetén tudja kihasználni. Ezt az egyensúlyt, úgy tudjuk fenntartani, hogy folyamatosan nyomon követjük a növény tápanyag-ellátottságát, talaj, illetve növény analízis végzésével. A vizsgálaton alapuló tápanyag kijuttatás célja, az igényekhez mért, optimális felhasználás, hogy semmiképpen nem juttassunk ki annál több tápelemet, mint amennyit a növény igényel.

Fotó: Komáromi Kornél

A fitotechnikai munkák által kialakított termőegyensúly, szintén a homeosztázist tartja fent, és a megfelelő korona szerkezetet, illetve formát. Növényvédelmi szempontból, nagyon fontos a kellően laza, szellős lombkoronaforma, hiszen egy sűrű lombkoronával ellentétben, itt sokkal kisebb a magas páratartalom kialakulásának esélye, továbbá magasabb hatékonysággal juttatható ki a növényvédő szer, illetve egyenletesebben érik be a gyümölcs a jobb fényáteresztő képesség miatt. Tehát a metszés egyrészt fontos technológiai elem a termőegyensúly fenntartás miatt, másrészt fontos a különböző kártevők, illetve kórokozók áttelelő képleteinek (pl. gyümölcsmúmiák) eltávolítása miatt.

Fotó: Komáromi Kornél

Amennyiben szükséges a kémiai beavatkozás, akkor az mindenképp célzott, tervezett legyen. Ma már számos kártevő specifikus csapda szerezhető be, mellyel, megfelelő hatékonysággal tudjuk monitoringozni a betelepedő kártevők populációit, a kapott adatokat kiértékelve pedig a rajzáscsúcs megállapításával, célzott növényvédelmi beavatkozást tudunk elvégezni. Fontos, hogy a rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében minden esetben tartsuk be a hatóanyag rotációt, váltakoztassuk a különböző hatásmódú készítményeket.

Fotó: Komáromi Kornél

Összefoglalva, a termesztési cél elérése érdekében, a termesztő integrálja az összes technológiai elemet, azokat úgy alkalmazva, hogy a legkisebb ökológiai nyomást gyakorolva, egy magas termesztési értéket képviselő terméket állítson elő.

Komáromi Kornél

Ajánló