Nem feledték a sorsdöntő tavalyi évet a dinnye- és almatermesztők

0
151

Az idei szezont is meghatározza a rekordalacsony termést okozó tavalyi időjárás és a koronavírus-járvány. A dinnyetermesztéssel sok gazdálkodó felhagy, ugyanakkor a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően terméskiesés nem várható. Az alma magas ára a fogyasztást vette vissza, míg a feldolgozóipar a kapacitása jelentős részét nem tudta kihasználni.

A tavaszi fagyok és az elmúlt évekhez képest hűvösebb 2020-as időjárás ­miatt jelentős károkat szenvedtek a dinnye- és almatermesztők, amely meghatározza az idei szezont is. – írja a Magyar Nemzet. A tavalyi kedvezőtlen időjárás után sok kisebb, jellemzően mellékfoglalkozásként dinnyét termesztő hagyja abba a tevékenységet, így várhatóan újabb öt százalékkal csökkenhet idén hazánkban a görögdinnye termőterülete – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatásában.

A nagyobb termesztőknél ugyanakkor még inkább előtérbe kerülnek a korszerűbb technológiák és a minőségi előállítás, így egyelőre – ha az időjárás is kedvez – termésmennyiségben nem számítanak kiesésre a szakemberek. Ha ez a folyamat tartósnak bizonyul, akkor a későbbiekben ismét növekedhet a termésmennyiség. A vetőmageladásokból származó előrejelzések szerint idén még több magszegény görögdinnyére számíthatunk, a fajták iránt folyamatosan nő a kereslet.

A termesztők a csomagolás terén is újításra törekednek, már van olyan térség, ahol a termelő nevével, telefonszámával ellátott dinnyéket árusítanak, ezáltal is garantálva a minőséget, nyomonkövethetőséget. A sárgadinnye-termesztésben egyelőre nem várható ebben az évben számottevő változás.

A NAK és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete a szezonkezdeten tartott közös fórumon elhangzottakkal kapcsolatban azt közölte: most kezdődött a palánták nevelése, és a szakemberek abban bíznak, hogy az esetleges április végi, májusi fagyok nem tizedelik majd meg a kiültetett dinnyéket, és a koronavírus-válság sem lesz jelentős kedvezőtlen hatással az ágazatra az értékesítési időszakban.

fotó: pixabay.com

A magyarországi éves átlagos görögdinnye-fogyasztás fejenként tíz-tizenkét kilogramm. A hazai termesztés ennél magasabb igényeket is ki tud elégíteni.

A görögdinnye-termesztésünk közel hatvan százalékát belföldön értékesítik a gazdák, a többit exportálják, ám a kivitel az elmúlt években folyamatosan csökkent. Ennek oka, hogy az exportpiacunk növeléséért más országokkal is meg kell küzdeni. Az almatermesztők az elmúlt időszak egyik legrosszabb évén vannak túl: 2020-ban nagyjából 365 ezer tonna almát szedtek a gazdálkodók, míg egy átlagos esztendőben a termésmennyiség eléri a 600 ezer tonnát – derül ki a FruitVeb adataiból.

Ősszel még úgy tűnt, hogy a 140 ezer tonna étkezési minőségű alma nem bizonyul elegendőnek a hazai fogyasztás kielégítésére sem. Ugyanakkor ősszel és télen visszaesett a belföldi kereslet, a megszokotthoz képest átlagosan húsz-harminc százalékkal. Ennek oka egyfelől az alma magas ára, másfelől a járvány miatt kevesebb volt a vásárló. A keresletcsökkenés miatt az étkezési alma piacán normalizálódott a helyzet.

A hiány miatt jelentős kihasználatlanság mellett dolgozták fel az ipari minőségű almát a hazai üzemek. A megtermett és a belföldön hasznosuló mintegy 240 ezer tonna ipari almával szemben közel 500 ezer tonna feldolgozókapacitás áll rendelkezésre, amelynek döntő hányada sűrítőüzemi kapacitás.

Ebből következik, hogy 2020-ban a hazai feldolgozóipar körülbelül ötvenszázalékos kapacitáskihasználtság mellett működött.

A FruitVeb úgy látja, az ipari alma piacán sokkal nagyobb volt a hiány, mint az étkezési almáén. Ez annak a következménye, hogy a korszerű ültetvényeken, ahol étkezési almát termelnek, technológiai beavatkozásokkal fokozták a fagytűrő képességet, így a termés nagy részét meg lehetett menteni.

A cikk hasonló érdekességek mellett olvasható az agrotrend.hu oldalon is!

szeretemamezogazdasagot.hu / Magyar Nemzet