Készítsünk fészekodút!

0
996

A hosszú téli szürkeség után felüdülés, amikor tavasszal megszólalnak az első énekesmadarak. A közelgő költéshez azonban megfelelő élő- és fészkelőhelyre is szükségük van, amit az ember által átalakított tájban egyre kevésbé találnak meg. Az idős és korhadó fákat ugyanis sok helyen kivágják, így az odúlakó madarak számára egyre kevesebb természetes vagy harkályok által vájt odú áll rendelkezésre a költéshez.

A negatív hatás ellensúlyozására érdemes mesterséges fészekodúkat kihelyezni, ám, hogy azok pontosan hová kerüljenek, milyen méretűek legyenek, vagy épp mekkora legyen a közlekedéshez használt röpnyílásuk, az meglehetősen széles skálán mozoghat – a madarak igényeinek és testméretének függvényében. Mindenek előtt érdemes feltérképeznünk, hogy lakókörnyezetünkben mely fajok bukkannak fel, aztán irány a fészer, elő a szöggel, kalapáccsal, deszkalemezzel!

Házilag készített madárlakások, a bérlők méretére szabva

A különböző fajoknak különböző típusú odúkkal tudunk kedveskedni. A B-típusú odú 12,5×12,5 cm-es, kerek röpnyílású, nagy általánosságban elmondható, hogy ezzel a mérettel nem foghatunk mellé, hiszen számos madárfaj számára ideális lakhely. A települések környékén gyakori széncinege, házi és mezei veréb vagy csuszka költéséhez a legalkalmasabb. A házi rozsdafarkú, a vörösbegy vagy az ökörszem az ennél kicsivel kisebb, szögletes röpnyílású, felső harmadában nyitott, C-típusú odút kedveli leginkább. Az is előfordul, hogy ugyanazt az odút egyszerre több madárfaj is kinézi magának, így olykor komoly csetepaté alakulhat ki köztük. Ha inkább pacifisták vagyunk, érdemes több odút is készítenünk harcias kedvű madarainknak.

Mesterséges odú kihelyezésével akár a baglyoknak is kedvezhetünk, ám esetükben jóval nagyobb méretekben és 5-8 méteres kihelyezési magasságban kell gondolkodnunk. A macskabagoly például a 30×30 cm-es alapterületű, 65-70 cm mély, C-típusú odút kedveli, melynél 20×20 cm-es röpnyílásra van szükség. Az erdei fülesbagoly nem finnyás, elfoglalja akár a fák ágvillájába kitett vesszőkosarat is. A baglyok esetében arra is figyelnünk kell, hogy száraz fűből fészekanyagot is biztosítsunk a tojások számára.

Rendkívül fontos a mesterséges költőládák kihelyezése hazánk egyik legszínesebb madara, a szalakóta számára is, melynek lehetséges fészkelő- és táplálkozóterületei Európa-szerte fogyatkoznak az intenzív mezőgazdasági művelés és az élőhelyek mesterséges átalakítása miatt. Mindezek következtében 1998-ban hazánkban mindössze 300-600 pár szalakóta fészkelt, ám a költőládák kihelyezésének köszönhetően az állomány 1500-1600 párra gyarapodott. Érdekesség, hogy Magyarországon a szalakóták több mint kétharmada mesterséges odúban fészkel, némelyikük ráadásul ugyanazt az odút használja újra, amelyben előző évben is sikerrel költött.

fotó: pixabay.com

Miből készítsük az odút?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legjobb minőségű, leginkább időtálló odúk 2-2,5 cm vastag fenyődeszkából készülnek, melyeket a beázás elkerülése érdekében a felső részüknél bádoglemezzel, kátránypapírral is érdemes szigetelni. Emellett szánhatunk időt a lenolajjal történő felületkezelésre is, így odúnkat akár egy évtizeden át is biztonsággal használhatják a madarak.

Nem csak madaraknak

Nem kizárólag tollasok költöznek előszeretettel mesterséges odúba: a mogyorós pelék, a nagy pelék vagy a vörös mókusok számára is ideális otthont tudunk teremteni. Sőt léteznek speciális denevérodúk is, amelyek alsó bejárati nyílással, kapaszkodó keresztlécekkel és több szűk belső rekesszel segítik a repülő emlősök pihenését.

Jótett helyébe jót várj!

Fészekodúink lakói kamatostul hálálják meg segítségünket: mivel jó étvággyal fogyasztják el kertünk kártevő rovarait, nekünk is kevesebb vegyszert kell használnunk, így saját termesztésű zöldségeink, gyümölcseink egészségesebbek maradnak. Nem beszélve arról, hogy cserébe naphosszat gyönyörködhetünk szárnyas szomszédainkban, és hallgathatjuk kedves éneküket is.

szeretemamezogazdasagot.hu / magyarnemzetiparkok.hu