Interjú Zászlós Tiborral az álélelmiszerekről

0
80

Rengeteg írás jelenik meg napi szinten az internet a húsmentes húsokról, a tejmentes tejekről, a vegán élelmiszerekről és minden olyan dologról, ami bár egészségesnek mondható, sokaktól a jövő megélhetését veszi el.

Mostanában számtalan cikk, termék jelenik meg, melyek borzolják az ember idegeit.
Mi a véleményed a húsmentes húsról? Ne használjuk már ezeket a kifejezéseket? Miért tiltakozol ezek ellen?

Az elmúlt években az Európai Unióban (de szerte a világon egyúttal) a növényi eredetű termékeket előállító iparág (a szélsőséges vegánok felhasználásával) erőteljes „hadjáratot” indított annak érdekében, hogy a növényi alapanyagokból készült hús- és tejpótló termékek esetében is engedélyezett legyen olyan elnevezések használata, mint a „vegán steak”, „vegán burger” vagy a „vegán kolbász”, továbbá a „joghurt stílusú”, „a sajt alternatívája” vagy a „vajpótló” kifejezések.

Ezen elnevezések és kifejezések használatát kifejezetten profitorientált céllal, egyértelműen a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon teszik és én azt gondolom, hogy az állati termékeket választók „megtérítésére” is irányul.

A legjobban maga a tény háborít fel, hogy a fogyasztók egy szűk szegmense, illetve azt felhasználva bizonyos lobbikörök egyszerre tematizálnak a tradícionális agrártermelés ellen, ugyanakkor a hagyományos termékek nevét „ellopják”,

Habár a hazai élelmiszeripari szereplők közt is vannak olyanok, akik választékbővítés gyanánt kiváló húsmentes felvágottakat is előállítanak, illetve növényi tejutánzatot előállító kisvállalkozások, ezen termékek legtöbbször multinacionális élelmiszeripari vállalatok számára jelentenek bevételt, a hozzájuk felhasznált alapanyagok viszont többségében nem hazai termelésből származnak.

Én úgy látom, hogy egy óriási versenyfutás kezdődött a fogyasztókért, amely során a műtermékek gyártói etikátlan eszközöket is bevetnek. Egy ideig egészen biztosan sikerrel is járhatnak, hiszen a fogyasztók egy része nyitott az újra, ki fogják próbálni és rá fognak szokni ezeket az utánzatokat. Az ilyen termékekre nyitottabbak, mint a vakcinára, ami önmagában is megdöbbentő. Ahogy az is, hogy a különböző energiaitalok fogyasztása milyen szintet ért el. Ne legyenek kétségeink, ki fogják mellé próbálni a „divatos” műhúst is.

De valójában felteszik-e maguknak a kérdést: jó az, ha a szervezetünk természetes táplálékigényét szintetikus élelmiszerekkel próbáljuk kielégíteni?

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke – fotó: NAK

Melyik ál kifejezés irritál leginkább?

Azok a feliratok, amikor egy termékre ráírják, hogy „joghurt stílusú”, „sajtutánzat”, „tejszín ízű”, „laktózmentes tejhelyettesítő”, „sajtszerű”. Mert miközben e hagyományos termékekre megalapozatlan negatív állításokat tesznek, a rájuk jellemző pozitívumokkal akarják rábírni a fogyasztókat termékeik kipróbálására.

Miben okoznak ezek az ál megszólítások, elnevezések leginkább kárt?

Egyrészt megtévesztőek ezek az elnevezések, ezeknek a termékeknek a csomagolásai és a hozzájuk fűzött megalapozatlan állítások is. Gyártóik előszeretettel reklámozzák úgy a termékeiket, hogy ezek egészségesebbek, környezetkímélőbbek, etikusabbak az állati termékeknél. Előszeretettel domborítják ki ezen termékek előnyeit, míg az árnyoldalakról és kockázatokról hallgatnak. Termékeik promotálásának rendszeresen része az állati termékek és az agrárium negatív színben való feltüntetése, miközben kevés fogyasztójuk van tisztában azzal, hogy ezek a termékek (eltérő összetételük okán) nem tudják pótolni a hús- és tejtermékek beltartalmi pozitívumait. Arról sem igyekeznek információt adni, hogy ezen termékek pontosan hogyan készülnek. Egy részüknél kínos is lenne, hiszen a műhúsok előállításának legtöbbször genetikailag módosított növények és organizmusok jelentik az alapját. A laborhúsokról is előszeretettel hallgatják el azt a tényt, amelyet már az Oxfordi Egyetem egyik kutatása is igazolt, hogy előállításuk nagy energiafelhasználással jár és jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint pl. az általuk negatív példaként emlegetett húsmarha-tenyésztés.

Mi jöhet még? Ál tej, ál tejföl, ál hús, mi még?

Szinte kimeríthetetlennek tartom a sort és nem is szeretnék tippeket adni. De már megjelentek és uniós jogszabályban definiálásra kerültek az alkoholmentes párlatok is, amelyek ugyan nem ál-termékek, de ugye mindenki érzi, hogy párlatoknál az alkoholmentesség kissé meredekebb, mintha sörről vagy pezsgőről beszélnénk.

Terveztek (MÁSZ, NAK) szervezett fellépést az elnevezések ellen?

Igen, a jövőben mind ezen a területen, mind az úgynevezett agri-bashing vagyis az agrártermelőkkel szembeni tisztességtelen kritikák ellen – partnerszervezeteinkkel közösen – nagyobb erőkkel lépünk majd fel. Meg kell állítani a fogyasztók félrevezetését, a hamis és félinformációk alapján történő nyílt támadásokat.

Az elnevezések kapcsán azért is szükséges az eddigieknél komolyabban fellépni, mert bár az Európai Parlament és az Európai Tanács állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK rendeletének 1. melléklete egyértelműen rögzíti a hús, a tej, valamint a húskészítmények és tejtermékek fogalmát, az állati eredetű termékek, valamint a növényi alapú utánzatok elnevezései körül nem tiszta a helyzet.

A kialakult helyzet egyértelműen rávilágít az élelmiszer-elnevezések jelenlegi hiányosságaira és joggal hasonlíthatjuk ezt a problémát „Pandora szelencéjének” kinyitásához. Ha ezekben a kérdésekben nem tudunk rövidesen – minden szereplő számára elfogadható – megoldást találni, az olyan kedvezőtlen folyamatokat indíthat be, ami hosszú távon is hatással lehet az Európai Unió fogyasztóira és az állattenyésztőkre egyaránt.

Mind az Agrárkamaránál, mind az Állattenyésztők Szövetségénél azon dolgozunk, hogy a jelenlegi ködöt szétoszlassuk és mind az állati- mind pedig a mentes termékek területén megnyugtató rendezés és tudatosítás menjen végbe mind a mezőgazdasági termelők és élelmiszeripari szereplők, de egyúttal a fogyasztók érdekében is. Mondhatnám úgy is, öntsünk tiszta tejet a pohárba.

Szándékunk ezzel együtt sem más termékek támadása, hanem egyértelműen az állattenyésztési ágazat és a gazdálkodók munkájának elismerésére és tiszteletére, az állati eredetű termékek kiegyensúlyozott táplálkozásban betöltött szerepének hangsúlyozására, a tudatosság növelésére, a fogyasztók korrekt tájékoztatására, valamint a tisztességes marketing elősegítésére irányul. Szerencsénkre az Agrárkamara ebben számos – az élelmiszeriparban tevékenykedő – stratégiai partnerére is támaszkodhat.

A cikk hasonló érdekességek mellett megtalálható az agrotrend.hu oldalon is!