Egyre több kaktusz jelenik meg Magyarországon

0
160
SONY DSC

Őshonos növény- és állatfajainkat az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása mellett az intenzíven terjedő idegenhonos fajok, az úgynevezett özönfajok is veszélyeztetik. Most már kaktuszok is fenyegetik a hazai növényvilágot. Februárban Kéleshalom és Tázlár környékén távolították el állományaikat a Kiskunsági Nemzeti Park dolgozói.

A Kiskunság mellett a Pilisben és a Vértesben is megjelentek a kaktuszok

A kaktuszok – egy faj kivételével – az amerikai kontinensen őshonosak, napjainkra a télálló fajták a hazai kertekben is kedvelt dísznövényekké váltak. A kaktuszok több nemzetségének képviselői között is találunk olyanokat, amelyek Európa mediterrán vidékein özönfajjá váltak.

Azt pedig már tudjuk, hogy az a faj, ami már valahol veszélyes özönfajjá vált, jó eséllyel máshol is az lesz. A fügekaktusz, vagy más néven medvetalpkaktusz (Opuntia fajok) és más bokorkaktuszok (Cylindropuntia fajok) példányait sajnos már több helyen is megtalálták az országban a természetvédelmi őrök és a természetjárók, többek között a Pilisben, a Vértesben és a Kiskunságban is. 

Ezek a fajok jól tűrik a téli mínuszokat, így jó vízáteresztésű talajra és napos helyre kerülve gyorsan megvetik a lábukat, szaporodásnak indulnak és telepeket képeznek, kiszorítva maguk körül minden más növényt.

Még nem világos, hogyan telepedtek meg a kiskunsági homokbuckák között

A Duna-Tisza közén Ágasegyházán, Kunbaracson, Kunadacson, Tázláron és a Kéleshalmi homokbuckákon is találtak már állományokat a Kiskunsági Nemzeti Park dolgozói. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy eltávolítjuk őket, ahogy tették ezt az elmúlt napokban is Kéleshalomnál és Tázlárnál.

2021. február 18-án Kéleshalom külterületén számoltak fel egy néhány négyzetméter kiterjedésű kaktuszállományt az egyik homokbucka tetején. Három fajt is találtak benne: két fügekaktusz (Opuntia phaeacantha, Opuntia cymochila) és egy bokorkaktusz (Cylindropuntia imbricata) fajt.

fotó: wikipedia

NEM TUDNI, HOGYAN KERÜLHETTEK A BUCKÁK KÖZÉ,

mivel a település több km-re, és a legközelebbi földút is több száz méterre van a helyszíntől. Február 22-én pedig Tázlár közelében kezdték meg egy állomány eltávolítását, itt is fügekaktuszt, az Opuntia humifusa fajt találták meg.

A kaktuszokat manuálisan, kézzel és ásóval távolították el a gyepről. Az ilyen területeket a következő években is ellenőrizni kell, mivel apró, szemmel szinte észre sem vehető sarjak még maradhattak.

Hogyan kerülnek a kaktuszok a természetbe? Gyakran kertből vagy temetőből kivadulva jutnak ki a környező gyepekre, vagy zöldhulladékként kerülnek a területre, esetleg szándékosan ülteti ki valaki feleslegessé vált növényeit. A hajtásdarabok könnyen legyökeresednek, de magról is terjedhet.

A kaktuszok a hazai természetes élőhelyeken nemkívánatos, idegenhonos, potenciálisan inváziós növényfajok, amelyek élőhelyfoglalásukkal kiszorítják az őshonos növényeket.

AZ ILYEN FAJOKAT ZÖLDHULLADÉKBA SEM SZABAD TENNI.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság javaslata, hogy otthon, a kertünkben is kerüljük a tájidegen növényfajok ültetését, helyettük inkább őshonos fajokat válasszunk, vagy olyan dísznövényt, amiről biztosan tudjuk, hogy nem terjed agresszíven. Egy remek kiadvány arról, hogy mit ne ültessünk, és helyette viszont mit igen: Mi nyílik a kertemben? A kiadvány a  Kiskunsági Nemzeti Park honlapjáról tölthető le.

szeretemamezogazdasagot.hu / origo.hu