Szeptóriás levélfoltosság Őszi búzában

0
107

A hűvös csapadékos időjárás hatására megjelentek ez első gombás eredetű kórokozók a gabona állományokban. A lisztharmat (Blumeria gramminis f.sp. tritici) kórokozója kevésbé igényli a nedvességet, ellentétben a szeptóriás levélfoltosság (Mycosphaerella graminicola/ Septoria tritici) kórokozójával.

A szeptóriás levélfoltosság kezdeti tüneteit az alsó leveleken figyelhetjük meg. A szimptómák világos, kerekded foltok formájában jelennek meg, amelyek később halványbarna színűre változnak. A foltok közepe az idő előrehaladtával kivilágosodik, a közepükön fekete gombostű fejnyi pontok figyelhetőek meg, melyek a gomba ivartalan szaporító képletei, a piknídiumok. A későbbiekben, az idősebb leveleken, a konídiumok által okozott fertőzés nyomait figyelhetjük meg, a kialakuló foltok világosabb barna színűek, elmosódott szélűek, inkább szögletesek, erek által határolt, hosszanti lefutásúak és ezekben is megtalálhatók az apró sötét színű piknídiumok.

Fotó: Komáromi Kornél

A kórokozó hemibiotróf, életének első felében, élő növényi szövetből táplálkozik, később megöli a növényi sejteket és nekrotróffá válik. Áttelelő alakjai a micélium, pszeudotécium, piknídium. A primer fertőzést az előző évi tarlómaradványon fent maradt pszeudotéciumban kialakuló aszkospóra (ivaros termőtest), illetve a gomba ivartalan szaporító képlete a konídium indítja ősszel, tél elején. A spóracsírázáshoz, és a fertőzés létrejöttéhez a 16-20 °C-os hőmérséklet az optimális. A betegség gyors terjedését a konídiumok biztosítják. A vegetációs időszakban több ivartalan ciklus is kialakulhat, ami járványszerű fertőzéseket idéz elő.

Fotó: komáromi Kornél

Az ellene való védekezés az integrált szemléleten alapul, számos olyan preventív módszer segíti a gazdálkodókat, amelyek betartásával nagymértékben lecsökkenthető a járványok kialakulása. A terület domborzati adottságainak ismerete a szántóföldi gabonatermesztés során is, alapvető fontosságú, a vetésszerkezet tervezése során kerülni kell a monokultúrás termesztést, a mély fekvésű, belvizes területeket. A rezisztens-toleráns fajtaválasztás elsődleges védekezési lehetőségünk a kórokozó ellen. A művelési mód helyes megválasztása-alkalmazása, csökkenti a következő évi fertőzés esélyét. A forgatás nélküli művelési rendszerek esetében óriási kockázatot jelent a fent maradt tarlómaradvány hisz a kórokozók ezen maradnak fent, és erről indítják el, a primer fertőzést. Ezzel ellentétben a forgatásos talajművelés során, a fertőzött növényi maradványokat leforgatjuk, ezáltal csökkentjük a fertőzés lehetőségét. A hangsúly mindig a helyes alkalmazáson van, mindkét művelési mód hatékony, ha a technológia optimálisan van alkalmazva, a forgatásos talajművelési rendszer egyik lényegi eleme a tarlómaradvány szakszerű kezelése, ha ez az előírásoknak megfelelően lett elvégezve, nem kell számítanunk járványszerű fellépésre.

Fotó: Komáromi Kornél

A túl korai vetés a járványok kialakulását segíti az őszi ciklusban, ezért kerüljük a szeptember végi vetésidőt, amennyiben mégis szükséges a korai vetésidő egy nagyobb termőképességű hibrid esetében, számolni kell az őszi fungicides beavatkozással.

Fotó: Komáromi Kornél

A tavaszi fejtrágyázások során a számított nitrogén adagot lehetőleg több szakaszban, osztott kezelés formájában juttassuk ki, mert a kórokozó számára kedvező a nagy adagú nitrogén kijutatás.

Fotó: Komáromi Kornél

Összefoglalva megállapítható, hogy a különböző termesztés technológiai elemek helyes alkalmazása során nagymértékben csökkentjük a betegség fellépésének lehetőségét.