KezdőlapAgrárvilágKertA világ legkorábbi érésű szőlőfajtája a Csabagyöngye

A világ legkorábbi érésű szőlőfajtája a Csabagyöngye

Idén 111 éve, hogy elhunyt a világszerte ismert szőlőnemesítő, Stark Adolf, aki élete nagy részét Békéscsabán töltötte. Több mint háromszáz fajtából álló gyűjteményt hozott létre, ő nemesítette a világ legkorábbi érésű szőlőfajtáját, a csabagyöngyét.

Ugrai Gábor elmondta, a 76 évesen, tüdőgyulladásban elhunyt szőlőnemesítő halálhíre 1910. augusztus 28-án jelent meg a korabeli újságok hasábjain. A közleményben hosszasan méltatták, Csaba társadalmának ismert halottjaként, a becsületesség mintaképeként, reálisan gondolkodó, jószívű polgárként említették – írja a beol.hu.

– Ezek a sorok arról tanúskodnak, hogy már a kortársak is elismerték Stark Adolf munkásságát, aki aktívan részt vett a közügyekben, és „megcsinálta” a jó és korán érő „Csaba gyöngyét” – emelte ki a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke. Hozzátette, a szőlőnemesítő a felvidéki Bártfán született, tanulmányai után, 1859-ben telepedett le Békéscsabán. Ugrai Gábor elmondta, a mai Csabagyöngye Kulturális Központ bejáratánál található egy emléktábla, azon a helyen állt régen a szőlőnemesítő háza a telkével és első ültetvényével.

– Gyermekkori emlékeim szerint a szőlőlevél formájú jelzés korábban kicsit odébb helyezkedett el, és volt itt egy termő tőke is, amelyről a legenda szerint soha nem ettek a csabaiak, örökre Stark Adolfé maradt – részletezte.

A Békés Megyei Könyvtár online helyismereti enciklopédiája szerint Stark 1859–60 telén nyitotta meg vas- és fűszerkereskedését a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.

Csemegeszőlő-telepet csak tíz évvel később alapított, a századfordulóra viszont már 16 holdnyi ültetvénnyel és szőlőiskolával büszkélkedhetett. Kereskedett az egész Monarchia területén, szőlőit Kanadától Szibériáig árusította. Fajtagyűjteménye meghaladta a háromszázat.

A Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 1889-es számában az áll, hogy a munkálkodó és kutató természetű Stark kertkilincsét a csabai szőlészek szinte egymás kezébe adták, hogy új gyümölcscsodáit szemügyre vehessék. Szőlőit Stark Adolf legszívesebben „nagy férfiúkról” – Kossuthról, Petőfiről – nevezte el. A feljegyzések szerint kápolnában megtartott, valóságos keresztelőtorokra hívta kollégáit és barátait.

– A munka embere volt, sokat és buzgón dolgozott, elsősorban a vaskereskedésében, emellett pedig a szőlészetében. Borászati lapok megyei tudósítójaként is tevékenykedett, sőt, szőlőhegyszabályzatot is kidolgozott – részletezte Ugrai Gábor, hozzáfűzve, Stark Adolf terményeivel számos világkiállításon részt vett, eredményeit elismerték, hét érmet is kapott. Érdekesség, hogy megmaradt egy hatalmas Zsolnay-váza is Békéscsabán, amely régóta a polgármesteri irodát ékesíti. A legenda szerint Stark Adolfé volt, a párizsi világkiállításon kapta, Zsolnay Vilmos ajánlotta fel különdíjként.

– Ma Békéscsaba díszpolgára, a Nyugati kertvárosban utca és a helyi kertbarátszakkör is viseli a nevét, ami látható a csabai Hírességek sétányán is.

Abszolút csabaiként tekintünk rá, a megyei és a csabai értéktárban is szerepel – összegezte Ugrai Gábor. Hozzátette, a reformkor, forradalom és szabadságharc időszaka, majd a Haynau- és a Bach-korszak nem jelentette épp a legkedvezőbb történelmi hátteret Stark Adolf tanulmányainak, pályafutása kezdetének, ám később, a kiegyezést követő gazdasági fellendülés őt is segítette 1867 után. A szőlőnemesítő olyan értéket tudott teremteni, ami időtálló, és amire mi, megyeiek, büszkék lehetünk.

A cikk hasonló érdekességek mellett megtalálható az agrotrend.hu oldalon is!

szeretemamezogazdasagot.hu / beol.hu

Ajánló