KezdőlapUncategorized"Istenek eledele": a méz

“Istenek eledele”: a méz

A mézet már hosszú ideje ismeri és használja az ember, nem csak édesítőszerként. Gyógyhatásáról már az ókori görögök is tudtak, szépítőszerként, szamártejes fürdőjébe keverve Kleopátra is élvezte jótékony hatásait. Természetes hát, hogy a méznek már több ezer éve komoly kultusza van: többek között az istenek eledelének és az örök ifjúság forrásának is tartották.

A méz a virágok nektárjából készül, amelyet a méhek (Apis mellifera) az előgyomrukba gyűjtenek, majd a garatmirigy váladékával, valamint különböző enzimekkel keverve kémiailag átalakítanak. – írta a Turista Magazin. A méz a nektár mellett a levél- és a pajzstetvek által kiválasztott mézharmatból is készülhet.

A méhek a mézet tartalék tápanyagként raktározzák el a hatszögletű viasz lépsejtekben, és szárnyuk legyezgetésével folyamatosan légáramokat kevernek a sejtek felett: a mézből a felesleges víz elpárolog, így egyre sűrűbb lesz.

Szerencsére a méhek egy év alatt sokkal több mézet tudnak előállítani annál, mint amennyire a téli hidegben szükségük van, így túlélik azt, ha a felesleget elvesszük tőlük. Arra azonban a méhészeknek nagyon kell ügyelniük, hogy a telelő családok számára elegendő mézet hagyjanak a kaptárban.

Fotó: 123rf.com

Míg a kristálycukor kizárólag szacharózból áll, a méz különböző egyszerű és összetett cukrokat tartalmaz, amelyek nagy része gyümölcscukor (fruktóz) és szőlőcukor (glükóz). A méz glükóztartalma energiát ad, a benne lévő fruktóz és összetett cukrok pedig hosszan képesek energiával ellátni a szervezetet, így fogyasztása után vércukorszintünk nem hirtelen szökik a magasba, hanem fokozatosan emelkedik.

A méz a cukrok és a víz mellett még különböző fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat, baktériumok fejlődését gátló anyagokat tartalmaz, illetve annak a növénynek a hatóanyagai is megtalálhatók benne, amelyről a nektárt gyűjtöttek a méhek.

Fotó: 123rf.com

Nem baj, ha kristályosodik

Sokan úgy tartják, hogy amelyik méz kristályosodik, az nem jó. Pedig előbb vagy utóbb minden méznek ez lesz a sorsa. Amelyikben több a glükóz, az hamarabb kristályosodik, ilyen például a repceméz, amelyiknek magasabb a fruktóztartalma, mint például az akácméznek, az tovább marad folyékony.

A méz nem romlik meg, de idővel csökken a benne levő illóolajok, enzimek mennyisége, és veszít aromájából. Magyarországon a leggyakrabban akácmézzel, vegyes virágmézzel, napraforgó-, repce-, illetve selyemfűmézzel találkozhatunk. Kisebb mennyiségben hársméz, szelídgesztenye- és levendulaméz is kerül a boltokba.

A méz hosszú ideig az egyetlen természetes édesítőszer volt. Az ókori Rómából számos mézes sütemény ismert, és a híres lucullusi lakomákon a vendégek mézzel ízesített répát, retket és savanyú káposztát ettek. Ma a mézes, édes-savanyú ételek főleg a kínai és az észak-afrikai konyha jellegzetességei.

A mézzel való főzésnél szem előtt kell tartani, hogy amennyiben 40 Celsius-fok fölé hevítjük, jelentősen veszít jótékony hatásaiból.

agrotrend.hu

Ajánló